A morális és érzelmi kettős mércék akadályozzák az együttműködést és humanitárius válságokat okoznak. A „Szelektív empátia” című könyvre építve ez az előadás bemutatja, hogy bionyos háborús áldozatok iránti szolidaritás egyenlőtlen kifejezése hogyan kérdőjelezi azo értékek egyetemességét, melyeket a nemzetközi közösség saját állítása szerint képvisel. A gázai népirtás különösen lakmuszpróbává és erkölcsi vakfolttá vált a Nyugat számára. Egy olyan nemzetközi közösség vált látható általa, mely támogatást és szankciókat geopolitikai érdekek és kulturális elfogultságok alapján alkalmaz, létrehozva ezzel a szenvedés egyfajta hierarchiáját, melyben egyes áldozatokat együttérzésre méltóbbnak tartanak, mint másokat. A szelektív empátia ezen válsága – amely során egyes életek iránt együttérzést tanúsítanak, másoktól pedig ezt megtagadják – aláássa a nemzetközi közösség, mint az egyetemes értékek őrzőjének hitelességét.
Egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi együttműködés, az egyenlőség és a szolidaritás nem csupán alapvető, hanem egzisztenciális értékek, a Nyugat és a világ többi része közötti morális és érzelmi szakadék különösen aggasztó. Az emberiség még soha nem állt ilyen közel a katasztrófához. A Bulletin of Atomic Scientists tudományos szervezet által megalkotott „Végítélet órája” jelenleg mindössze 85 másodpercre van az éjféltől. Az óra, mely 1947-ben eredetileg még hét percet mutatott éjfélig, ma egy olyan világot szimbolizál, amely az összeomlás szélén egyensúlyoz - elsősorban a nukleáris háború kockázata miatt.
A pszichológia, az evolúciós biológia és a morálfilozófia meglátásaira támaszkodva ez az előadás az emberi természetet vizsgálja. Visszavonhatatlanul törzsi ösztöneinkhez vagyunk kötve, vagy képesek vagyunk határokon átívelő empátiát kialakítani? Lehetséges-e a tudat és az identitás átalakulása az egyetemes együttérzés és szolidaritás alapján? Reális-e elképzelni egy olyan világot, ahol nincsenek idegenek és ellenségek, melyben mindenki az egész emberiséggel azonosulhat?
A „Szelektív empátia” megkérdőjelezi a domináns narratívákat, és egy új szolidaritásra hív fel, amely az egyetemes empátián, a társadalmi igazságosságon és az érzelmi dekolonizáción alapul. A szolidaritás, az ellenállás és a globális együttérzés példáinak kiemelésével a könyv arra ösztönöz, hogy újragondoljuk a nemzetek és az egyének közötti kapcsolatokat, elősegítve egy olyan kozmopolita etikát, amely minden emberi élet egyenlő értékét hangsúlyozza. Egy olyan korszakban, amikor „a háború szelei” befolyásolják a nemzeti és nemzetközi politikát, egy olyan identitás, amely túllép a zászlókon és a törzsi hovatartozáson, erkölcsi inspirációt, a „határokon túlmutató” képzelet felcsillanását és egy kollektív pszicho-politikai átalakulás lehetőségét kínálhatja egy mélyebb és szélesebb körű humanitarizmus felé.
This presentation explores human aggression—our "inner wolf"—and provides helpline workers with practical tools to understand and manage it. First, we look at the basic biology of anger, explaining how primal survival instincts drive aggressive behavior. We then examine the internal "checks and balances" that normally control anger, and why these systems break down during a crisis. The session categorizes the different ways aggression shows up, and map out why people become abusive and how mental health struggles fuel their behavior. Finally, the presentation delivers actionable, evidence-based de-escalation techniques and communication strategies to diffuse tension, and protect our own well-being.
Roberto De Vogli
Melinda Medgyaszai