Dr. Stefan Schumacher a németországi Hagenben működő TES Listening Center igazgatója, és a Paderborni Főegyházmegyét képviseli a segélyvonalas tanácsadásban. Nemzetközi szinten Dr. Schumacher vezető szerepeket töltött be az IFOTES szervezetben. 1996 óta trénerként, coachként és szupervizorként dolgozik, különös hangsúlyt fektetve a kommunikációra és a személyes fejlődésre.
Tudományos kutatásai az egyéni élet értelmére összpontosítottak, valamint arra, hogyan befolyásolja a nyelv a kommunikációt és a személyes fejlődést.
Szakmai tevékenysége mellett Dr. Schumacher több publikációt is írt az érzelmi támogatás és kommunikációs készségek témakörében.
A logoterápia alapítója, Viktor Frankl (1905–1997) a személyes értelemkeresést az életben való elégedettség alapvető feltételének tartotta. A szalutogenezis alapítója, Aron Antonovsky (1923–1994) ezt az értelem megtapasztalásának állapotát „koherencia-érzésnek” nevezte. Ez felveti a kérdést, hogyan alakul ki az emberi koherencia-érzés, és milyen befolyásom van rá. Milyen szerepet játszanak más emberek az értelem megtapasztalásában, és milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia, vagy inkább, mik az MI határai az értelem megtapasztalásával kapcsolatban?
Ebben az előadásban megismerhet egy modellt, amely leírja szubjektív valóságélményünk felépítését és annak identitásunkra gyakorolt hatását: Mi a tér és idő észlelésének jelentősége? Hogyan értelmezzük tapasztalatainkat és hogyan tároljuk azokat? Mi a kapcsolat az érzések és értékek között? Mi adja meg nekünk, embereknek az identitásunkat? Milyen szerepet játszik az empátia és rezonancia az értelem megtapasztalásában? Ezeket a kérdéseket fogjuk megvizsgálni az előadás során, valamint megfontolásokat mutatunk be a valóságépítés jelentőségéről az élet értelmének keresésében és szerepéről a TS-támogatás során zajló beszélgetésekben.
Ami minket emberként meghatároz és egészségesen tart, az a kötődés kialakításának képessége és az autonómiánk. Ez a látszólagos ellentmondás az a nagy kihívás, amellyel születésünktől fogva szembe kell néznünk. A stabil kötődési élmények lehetővé teszik a kommunikációt és az interakciót; az önállóság és fejlődés keresése pedig azt, hogy túllépjünk önmagunkon. Ha ezek közül az egyik pólus fejlődése korlátozott, annak következményei vannak a válságkezelési képességünkre és az élet mindenféle komplikációjára.
Ez az előadás bemutatja a kötődés elméletét (John Bowlby és Mary Ainsworth), és megvitatja annak következményeit az életvezetésre pszichológiai és neurobiológiai szempontból – beleértve a kötődési és autonóm viselkedési zavarok tipikus megjelenését a felnőttkorban. Második lépésben levonjuk a következtetéseket a TES-támogatásra, valamint arra, hogy mi fontos a válságtámogatásban a kötődéselmélet nézőpontjából. Az alapvető pszichológiai szükségletek (Klaus Grawe) központi szerepet játszanak ebben. E háttérrel összefüggésben utalás történik az MI használatának lehetőségeire és korlátaira a válságtámogatásban.