Dr. Wernigg Róbert MD, MSc pszichiáter, pszichoterapeuta és egészségügyi menedzser, akinek munkája a közösségi mentális egészségügyi ellátás, a népegészségügyi vezetés és az országos ellátásfejlesztés területét kapcsolja össze. Jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátástervezési és Fejlesztési Főosztályának vezetője, emellett az Ébredések Alapítványnál pszichiáterként és pszichoterapeutaként dolgozik, elsősorban összetett élethelyzetű kliensek közösségi szemléletű ellátásában. A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke és Magyarország WHO mentális egészségügyi fókuszpontja. Több mint két évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik a pszichiátria, a népegészségügy és az egészségügyi rendszerfejlesztés területén; pályája során foglalkozott közösségi pszichiátriai ellátással Magyarországon és az Egyesült Királyságban, öngyilkosság-megelőzéssel, valamint a mentális egészségügyi reform, az alapellátásba integrált mentális egészségügyi ellátás és a pszichiátriai mesterséges intelligencia kérdéseivel. Szakmai érdeklődésének középpontjában az áll, hogyan erősítheti az emberi jelenlét, a kapcsolati szemlélet és a felelősen alkalmazott innováció az érzelmi támogatást nyújtó mentális egészségügyi rendszereket.
Róbert Wernigg
Előadó
Második agy, nem második lelkiismeret: emberi és mesterséges intelligencia együtt a mentális egészségért
Előadások
A mentális egészség területén az emberi és a mesterséges intelligencia nem egymás riválisai, hanem eltérő erősségekkel rendelkező rendszerek. Mindkettő képes mintázatokat felismerni, korábbi tapasztalatokból tanulni, bizonytalanság mellett döntéseket előkészíteni és nyelvi és képi jelekből következtetéseket levonni. A különbség azonban alapvető: az emberi intelligencia testhez, élettörténethez, kapcsolathoz, értékekhez, erkölcsi felelősséghez és együttérző jelenléthez kötött; a mesterséges intelligencia ezzel szemben nagy mennyiségű adatból valószínűségi összefüggéseket számít, de nem rendelkezik saját tapasztalattal, tudattal, szenvedéssel, felelősséggel vagy valódi terápiás jelenléttel. A mentális egészségben ezért a legígéretesebb irány az emberi segítés kiterjesztése: az MI elősegítheti a korai figyelmeztető jelek felismerését, a klinikai döntések meghozatalát, a krízisellátás háttértámogatását, a pszichoedukációt, az önmonitorozást, az adminisztratív terhek csökkentését, a triázst, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az együttműködés etikai feltétele, hogy az MI átlátható, validált és felügyelt eszköz maradjon, megfelelő adatvédelemmel, a torzítás monitorozásával és világos krízisprotokollal, miközben a végső értelmezés, felelősség és kapcsolat az embernél marad. A kulcskérdés az, hogy az AI elérhetőbbé teszi-e a természetes intelligenciát arra, amire csak az ember képes, mint amilyen a személyes jelenlét, a bizalom a kapcsolat, és a felelősségvállalás.