Ami minket emberekké tesz és egészségben tart, az a képességünk, hogy kötődéseket alakítsunk ki, valamint az önállóságunkra való képességünk. Ez a látszólagos ellentmondás az a nagy kihívás, amely a születéstől kezdve velünk van. A stabil kötődési élmények lehetővé teszik számunkra a kommunikációt és az interakciót; az önállóság és a fejlődés iránti törekvés lehetővé teszi, hogy önmagunkat felülmúljuk. Ha ennek a két pólusnak a fejlődése korlátozott, ennek következményei lehetnek a krízisek és az élet különféle komplikációinak kezelésére való képességünkre. Ez az előadás bemutatja a "Theory of Attachment"-et (John Bowlby és Mary Ainsworth) és megvitatja annak következményeit az életvezetésre pszichológiai és neurobiológiai perspektívából – beleértve azt is, hogy milyen tipikus kötődési és autonómiai viselkedési zavarok jelenhetnek meg felnőttkorban. Második lépésként a TES támogatás következményei kerülnek megfogalmazásra, és azt, hogy mi a fontos a válság támogatásában a kötődéselmélet szemszögéből. Az alapvető pszichológiai szükségletek (Klaus Grawe) központi szerepet játszanak ebben. E háttér előtt utalás történik a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeire és korlátaira is a válságkezelés támogatásában.
Stefan Schumacher